') //--> ') //-->

Kedves India-barátok!
Továbbra is várunk Mindenkit szeretettel csütörtökönként az Indiáról szóló online ismeretterjesztő előadásokon, minden héten 18.00-19.00 óra között.
FIGYELEM! Az előadásokkal és a hindí nyelvórákkal kapcsolatban minden bejelentkezési (link), technikai és egyéb információért keressék fel Dr. Négyesi Máriát az alábbi email címen:
***
Novemberi előadások:
5 Díválí
Előadás: Dávid Krisztina, indológus, ELTE
Közös ünneplés.
12 Abhinayacatuṣṭaya – A színjáték négy dimenziója
Somogyi Eszter, indológus
Az indiai táncos egymagában a komplett színház: mozdulataival megidézi a környezetet, teljes történeteket és mély érzelmeket jelenít meg. Hogyan képes erre? Milyen eszközök állnak a rendelkezésére? Somogyi Eszter indológus és indiai táncos előadása az indiai színház négy alapvető eszközét mutatja be interaktív előadásában.
19 Az ópiumháborútól a klímaváltozásig: Amitav Ghosh, a bengáli angol mesemondó
Dr. Földváry Kinga, PPKE, BTK egyetemi docens
Az előadás középpontjában a kortárs indiai irodalom különleges alakja, a kolkatai születésű Amitav Ghosh (1956-) életműve áll. Számos egyéb indiai és nemzetközi elismerés mellett ő volt az első angolul alkotó szerző, aki elnyerte a Jnanpith-díjat, India legmagasabb irodalmi kitüntetését. Sok műfajban alkotott maradandót, az egyiptomi kultúrával foglalkozó esszéktől kezdve a science-fictionig, de regényeinek jelentős része játszódik történelmi környezetben, a Bengáli-öböl, az Arab-tenger, az Indiai-óceán környékén, a régiók történetét és egymással való kapcsolatát vizsgálva, de feltárva a klímaváltozás és emberi migráció kapcsolatait is. Történeteiben a bengáli folklór és a helyi legendák keverednek a gyarmatosítás történetével, és hőseinek sorsa gyakran a kisemmizett, perifériára szorított csoportok életére világít rá. Magyarul egy regénye olvasható, A puskakereskedő legendája (Gun Island, 2019, magyar ford. Csuhai István, Európa, 2020).
26 Berki Eszter
„Honvágy egy ismeretlen világ után” - a hópárduc nyomában
Az előadás címét Miriam Horn azonos című könyvéből kölcsönöztem, amely George Schallernek, „a modern terepbiológia atyjának” életét követi végig. Schaller a világon elsőként készített fényképeket a hópárducról annak természetes élőhelyén, az 1970-es évek elején. Azóta sok évtized telt el, és a hópárduc-kutatás is sokat fejlődött. Mégis, a „hegyek szelleme” máig kihívások elé állítja a kutatókat és a természetvédőket. Nemcsak az állat élőhelyének szélsőségei miatt, hanem azok miatt a rejtett összefüggések miatt is, amelyek a hópárduc életmódjával, a hagyományos pásztorközösségek mindennapjaival, a globalizáció hatásaival és a turizmussal kapcsolatosak.
A Himalája magashegyi sivatagában, Ladakh kietlennek tűnő hegyei közt él egy állat, amelyet talán soha nem pillantunk meg, mégis sokat elárul arról a világról, amelynek maga is része. Az előadás a hópárduc védelmének kérdésein keresztül vezet el Ladakh különleges, mégis sérülékeny világába. Milyen veszélyekkel néz szembe a faj, milyen kihívásokkal kell megküzdenie a természetvédőknek, hogyan válhatnak a helyi közösségek hagyományos tudásukkal a legfontosabb szereplővé az állat történetében?
A hópárduc megőrzése nem csupán egy ritka nagymacska fennmaradásáról szól. Arról is, hogyan viszonyulunk a távoli tájakhoz, az ott élő emberekhez és a saját vágyunkhoz, hogy mindent elérhetővé, megismerhetővé és fogyaszthatóvá tegyünk.