Amrita Sher-Gil Cultural Centre

Budapest, Hungary

Kedves India-barátok!

Novemberben is várunk mindenkit csütörtök esténként, a hindí órákra 17 és 19 órakor, és 18 órakor pedig előadásainkra az Amrita Sher-Gil Kulturális Központban (II. Búzavirág u. 14). Aki nem tud személyesen jelen lenni, online tud csatlakozni a Zoom platformon, csatlakozási link:

https://us06web.zoom.us/j/83207914176?pwd=b2hPUXFaMGI5MWZ4WUVUWkY5ZFpIZz09

vagy Zoom programban:

Meeting ID: 832 0791 4176

Passcode: 416901

A novemberi előadások:

2       Sárkánycsaták

     Dr. Balogh Dániel, szanszkritológus, Berlin

Sokan láttunk már indiai városok egén lebegő négyzet alakú papírsárkányokat, néha tömegével. Azt is tudja mindenki, hogy a békésnek tűnő látvány sokszor valójában ádáz csata? Az előadásban megismerkedünk az indiai harci sárkányok történetével, készítésével és eregetésük módjával.

9       Díválí (nov. 12)

 mi mindannyian

16     Összhangban a természettel: rituális térrendezési elméletek és modellek Indiában

 Dr. Renner Zsuzsanna, indológus, művészettörténész, 

 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Előadásomban a hagyományos indiai építészet elveivel és funkcionális megvalósítási lehetőségeivel foglalkozom, ahogyan azokat az építésről szóló ismeretek régi kézikönyvei, a vásztusásztrák leírják. Az építés tudománya a helyszín kiválasztásától az alaprajzokon és a bemutatandó áldozatokon keresztül a királyi hinták, hintók és fekhelyek elkészítéséig sokféle építendő szerkezet elkészítésének mikéntjét foglalja magában. A vallási és világi építmények létrehozása azonos elveken - ritmus, arányok, energiák harmonizálása - nyugodott, és azt célozta, hogy az embert (mikrokozmosz) az általa létrehozott építményen keresztül összhangba hozza a természeti környezettel és az univerzummal (makrokozmosz). Az emberi élettér kialakításában mutatkozó hasonlóságok miatt a vásztusásztrát sokszor indiai feng shuiként is emlegetik. De vajon valóban van-e ennek létjogosultsága? A vásztusásztrának szentelt esténken erre a kérdésre is keressük a választ.

23     Stein Aurél szerepe az Indus-völgyi civilizáció felfedezésében

 Dr. Jeney Rita, régész, indológus

„Az elmúlt nyolc éjszakából nem kevesebb mint hatot kellett vonaton töltenem. Mohendzsó-daróba, Marshall ‚indo-sumer’ lelőhelyére 36 óra poros utazás után érkeztem meg.” – számolt be levelében Stein Aurél 1926-ban, amikor először látogatott el az Indus-civilizáció ikonikus lelőhelyére. – „A romokat rendkívül tanulságosnak találtam. Körülbelül 800 ember munkájának köszönhetően egyre jobban láthatóvá válnak az égetett téglából épített masszív falak. Bár még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, a rengeteg apró alkotás, festett kerámia, ékszer és hasonló lelet egy olyan civilizáció létezésére utal, mely legalább 1-2 évezreddel korábbra tehető, mint az eddig Indiából ismert legkorábbi datálható emlékek.” Az Indus-civilizáció felfedezésekor Stein Aurél már elmúlt hatvan éves. Idős kora ellenére expedíciói során több száz kilométert tett meg, hogy India legősibb civilizációjának nyomait azonosítsa. A csütörtöki előadás születésének évfordulója alkalmából ezeket a felfedezőútjait eleveníti fel képekkel gazdagon illusztrálva.

30     Shakespeare Bollywoodban

Dr. Földváry Kinga

Az indiai kultúra rajongói számára biztosan ismert az a tény, hogy az indiai populáris filmipar éves termése még Hollywoodnál is jelentősebb, de azt kevesen tudják, hogy a bollywoodi filmek között nem csupán zenés-táncos melodrámákat találunk, hanem stílusban és műfajban is végtelenül sokszínű alkotásokat, köztük jó néhány adaptációt. William Shakespeare drámái alapján is számtalan feldolgozás készült a filmtörténet sorát, és ezek mind a mai napig sajátos helyet foglalnak el az indiai kultúrában, hiszen Shakespeare mint kulturális közkincs a gyarmati kor maradványa, de történetei mára szinte a helyi folklór részévé váltak. Ez is magyarázza, hogy miért találunk olyan sok és olyan sokféle filmet, könnyed szórakoztató filmektől kezdve komoly társadalmi drámákig, melyeket valamilyen formában Shakespeare életműve inspirált.